Phoebe MacNamara hadnagy már kora gyerekkorában eljegyezte magát a hivatásával amikor egy idegileg labilis férfi betört az otthonukba órákra csapdába ejtve és terrorizálva a családját. Ma ő a Savannah-i rendőrség legjobb túsztárgyalója aki a legveszélyesebb helyzeteket is meg tudja oldani, mert veleszületett tehetsége van ahhoz, hogy mikor engedjen és mikor kell akcióba lépnie. Munkája tökéletesen kielégíti, ráadásul tárgyalóképességét remekül tudja hasznosítani családja körében is: agorafóbiás édesanyjával aki annyi év után sem heverte ki a megrázkódtatást és koránál érettebb gondolkodású hétéves kislányával Carly-val. Pontosan ennek az acélos bátorságnak és különleges érzékenységnek a kombinációja az ami Duncan Swift-et először Phoebe-hez vonzza. Miután tanúja lesz, hogy hogyan csalogatja le az asszony a tetőről Duncan egyik öngyilkosságra készülő alkalmazottját elhatározza, hogy többé nem engedi el életéből ezt az érdekes, céltudatos nőt. Phoebe hozzászokott már, hogy egyedül kell irányítania sorsát, de rá kell jönnie minden rábeszélőképessége kevés ahhoz, hogy megszabaduljon Duncan-től. Phoebe-t mélyen megrázza amikor saját kapitányságának épületében támadják meg és durván bántalmazzák. A támadást követően a küszöbére vetett fenyegető üzenetek pedig nem pusztán megrémítik, de a tehetetlenség érzésével is eltöltik. Hogyan szálljon szembe olyan ellenséggel aki nem hajlandó a szemébe nézni? Szerencsére Duncan ott áll mögötte és támogatja minden lépését. Phoebe-nek kapcsolatot kell teremtenie arctalan kínzójával aki elszánta magát, hogy a félelem béklyójába veri az asszonyt - mielőtt a végső nagy párbajra sor kerülne.