A kertmoziszerű díszletben rövid (szintén) zenés keretjátékkal összefűzve egy-egy klipnyi időt kapnak a bemutatkozásra a hazai popzenei és újhullámos együttesek, valamint az énekesek. Mind a tizennyolc klip képi-nyelvi asszociációkkal, filmnyelvi ötletekkel játszó, a dalok mögöttes tartalmát feltáró vagy leleplező kerek filmetűd, az egészből hol melankolikusan, hol ironikusan felrajzolódik a vigasztalan, szomorú korkép.