rendező: Jancsó Miklós forgatókönyvíró: Hernádi Gyula dramaturg: Karall Luca gyártásvezető: Daubner István operatőr: Somló Tamás díszlettervező: Banovich Tamás jelmeztervező: Vicze Zsuzsa vágó: Farkas Zoltán
Görbe János (Gajdar János) Latinovits Zoltán (Veszelka Imre) Molnár Tibor (Kabai) Agárdi Gábor (Torma) Kozák András (ifjabb Kabai) Barsi Béla (foglár) Madaras József (Magyardolmányos) Koltai János (Varjú Béla) Avar István (vallató) Őze Lajos (vallató) Somogyvári Rudolf Nagy Attila Basilides Zoltán Bárdi György Fülöp Zsigmond Csurka László G. Szabó Lőrinc György László (csendőr) Horváth József Horváth László Juhász Jácint Kautzky József (csendőr) Konrád József Schlehmann Magda (Juli) Siménfalvi Ida(öregasszony) Siménfalvi Sándor (öregember) Szersén Gyula Szili Sándor Szilágyi Tibor Tallós Endre Tordy Géza (fiatal tiszt) Velenczei István
1869-ben gróf Ráday Gedeon kormánybiztos megkezdi az ország közbiztonságának helyreállítását. Tevékenységének egy része arra irányul, hogy felkutassa és ártalmatlanná tegye azokat a szegénylegényeket és betyárokat akik a '48-as szabadságharcban Rózsa Sándor vezetésével részt vettek. Az elfogottakat egy alföldi sáncban tartják, ahol néhány magánzárka kivételével szabad ég alatt, puszta földön élnek a rabok. A kihallgatások egy közeli tanyán folynak. Szabályszerű ítélet itt nem születik. A hatalom emberei a legkülönbözőbb kegyetlen lélektani módszerekhez folyamodnak az emberek megtörésére. Ennek esik áldozatul Gajdor is, aki saját bőre mentésének reményében besúgóvá válik.
