Puskin azonos című elbeszélő költeménye nyomán született táncművet a krími Bahcsiszerájban, az egykori káni palotában a valóságban is megtalálható Könnyek kútja ihlette, melynek kövezetén siratja Girej kán egykori szerelmét, Máriát. A tatár uralkodó Potocki herceg gyönyörűséges lányát, szerelmétől csúful megfosztva rabolta el Lengyelországból bahcsiszeráji udvarába, ahol azonban Zaréma, a kán első felesége féltékenységének esett áldozatul az ártatlan szépség… A bahcsiszeráji szökőkút az 1950-es évek elején A diótörő, a Párizs lángjai és A hattyúk tava után negyedikként mutatkozott be szovjet balettmesterek interpretációjában Magyarországon. Az 1952-es premier előtt a betanítást Zaharov személyesen irányította. A látványos és szenvedéllyel átitatott koreográfia, amely mind a szólisták, mind a tánckar számára szép és kihívásokkal teli szerepeket tartogat, nagy népszerűségre tett szert a közönség és a táncosok körében egyaránt, így kisebb-nagyobb megszakításokkal 2005-ig folyamatosan a Magyar Nemzeti Balett repertoárján szerepelt. Az Erkel színház színpadán idei évben bemutatásra került orosz balettirodalom egyik kiemelkedő táncjátékának koreográfiája jobban közelít az eredeti, 1934-es változathoz, a díszleteket Fülöp Zoltán tervei alapján Kerekes Szilárd rekonstruálta, míg Rományi Nóra új jelmezeket tervezett a produkcióhoz. A felvétel az ERKEL Színházban készült.