A Mestersége színész-sorozat mai adásában Jordán Tamással beszélgetünk színészetről, rendezésről, színházvezetésről, a művészi felhajtóerő és a küldetés fontosságáról a változó nyelvezetű színjátszás világában, erkölcsről és etikáról, közéletről és magánéletről. Arról, hogy az egyet nem értésnek nem kellene egyenlőnek lenni az ellenségeskedéssel; hogy a tanítás a legfontosabb hivatás; és hogy az alkotóművész folyamatos önfelfedezése a hiteles színészi megélés fedezete. Jordán alakításában mindig a gyökereket keresi, József Attilával is magáról akar beszélni, és nagy hibának tartja, ha a belső ritmus helyett átveszi a szerepet a deszkán az illusztráció. Szóba kerülnek a feledhetetlen egyetemi színpados, majd kaposvári évek melyek "ellátták töltényekkel" és a Nemzeti Színház élén töltött időszak egyaránt.