Simon Zsuzsa színész, színészpedagógus, az első női rendező, színigazgató és főiskolai rektor - gyermekkorban a Nyugatos költők, Osvát Ernő és Karinthy barátja - a mesterségről, az emberséges színház hitvallásáról, az olvasás imádatáról, a női vezető elfogadottságáról, az őszinteség erejéről, a fiatalon tartó kíváncsiságról, a színészi adottságokról, a koncentrációról, az empátiáról és az önmegfigyelő képességről vall lebilincselő portréjában. A művész, a tanítva tanulni vágyó tanár és az ember vall arról, hogy az élet legnagyobb boldogsága szeretetet gyűjteni, mások számára hasznossá válni, útravalót adni és hittel dolgozni.