Velünk élő Trianon 2004 színes, fekete-fehér, magyar, dokumentumfilm-sorozat, DVDRip.XviD, 14x~398MB Egy majdnem betiltott filmsorozat.
rendező: Koltay Gábor producer: Somlai Zsuzsanna zeneszerző: Koltay Gergely, Szűts István operatőrök: Franyó Attila, Halász Lajos, Karádi Bad Zoltán, Koltay Gergely, Mertz Lóránd vágó: Halász Lajos
szereplők: Raffay Ernő, Pozsgay Imre, Nemeskürty István, Duray Miklós, Selmeczi Roland, Csurka István, Szűrös Mátyás, Tőkés László... Hegedűs D.Géza, Kormorán együttes, Tóth Renáta - ének Varga Klári - ének Czikéli László - ének Zorán - ének, Varga Miklós - ének
Koltay Gábor vállalkozott arra, hogy egy óriási alkotás keretein belül minden lehetőséget megvizsgálva körbejárja a Trianoni kérdéskört, és ezt 14 részes sorozat formájában a nézők elé tárja. 1920-ban minden 3.-ik magyart érintette Trianon. Ez ma sincsen másként. El kell felejteni azt az ostoba kommunista hozzáállást, hogy amiről nem beszélünk az nincs. Beszélni kell Trianonról (is). És ennek a legjobb módja Koltay Gábor 14 órás gigászi sorozata, a Velünk élő Trianon, melyet minden magyarnak látnia kell!
Első rész jellemzői (közel azonos mind a 14 rész): Méret: 398 MB Hossz: 00:52:14 Video: Xvid 624x320 25fps 924kbps [V: mpeg4 advanced simple profile, yuv420p, 624x320, 924 kb/s] Audio: MP3 48000Hz stereo 128kbps [A: mp3, 48000 Hz, stereo, 128 kb/s]
01.rész A sorozat első részében az Európát az I. világháborút megelőzően jellemző nagyhatalmi, gazdasági és ideológiai viszonyokat elemzi Raffay Ernő történész. 02.rész A második rész az Őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság időszakát taglalja: milyen belső ideológiai változások és mely nagyhatalmi törekvések vezettek a trianoni békediktátumhoz. Megszólalók: Fejtő Ferenc történész, Raffay Ernő történész, Nemeskürthy István író, irodalomtörténész és Pozsgay Imre egyetemi tanár. 03.rész Még 1919 elején a béketanács semleges bizottságokat jelölt ki az etnikai határok megállapítására. A béketárgyalásokra meghívott magyar küldöttség 1920. január 7-én érkezett Párizsba, gróf Apponyi Albert vezetésével, soraiban gróf Bethlen Istvánnal és gróf Teleki Pállal. Csak 1920. január 16-án - a béketervezet végleges lezárása után - nyílt lehetőség arra, hogy a magyar küldöttség is előadhassa az álláspontját. Ekkor tartotta meg gróf Apponyi Albert a francia külügyminisztérium földszinti dísztermében, a békekonferencia Legfelső Tanácsa előtt, híres "védőbeszédét". Apponyi beszéde sokakban nagy hatást keltett, mivel azonban a békeszerződést illetően a döntés már megszületett, érveit nem vették figyelembe. A szerződést végül a lényegében erre kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston, népjóléti miniszter írták alá 1920. június 4-én. 04.rész A békeszerződés aláírása után a magyar parlament gyászülést tartott, ezrek vonultak az utcára, szervezetek alakultak a kialakult helyzet ellen. Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kúnó azonnal a nemzetépítés módjain kezdtek el tevékenykedni: iskolákat, kulturális intézményeket alapítottak, elindították a cserkészmozgalmat. Írók emlékkönyvet jelentettek meg Trianonról. Magyarország mindeközben külpolitikailag kényszerpályára került. Megszólalók: Raffay Ernő, Glatz Ferenc, Fejtő Ferenc történészek, Pozsgay Imre egyetemi tanár és Nemeskürthy István író, irodalomtörténész. 05. rész Nemeskürthy István író, irodalomtörténész saját családja történetén keresztül mesél a trianoni tragédiáról: édesapja miként magyarázta el neki 9 évesen, hogy mit is jelentett a békedekrétum és hogy miért elkerülhetetlen egy újabb háború, valamint beszél a műveiben jelentkező hatásáról is (A béke szigete, Requiem egy hadseregért). 06.rész A II. világháború alatt egy sikeres kiugrás esetén másként tekintettek volna a magyar határokra, de elvesztésével kettős csapást kellett elszenvednie az országnak: megerősítették az I. világháborút követő békeszerződést és az új békét Magyarország bolsevizálása követte. Megszólalók: Fejtő Ferenc, Raffay Ernő történészek, Nemeskürthy István író, irodalomtörténész és Pozsgay Imre egyetemi tanár. 07. rész Szervátiusz Tibor szobrászművész mesél életéről, az erdélyi magyarság sorsáról, s a trianoni döntés művészetére gyakorolt hatásáról. 08. rész Raffay Ernő, Csurka István, Szűrös Mátyás, Tőkés László és Pozsgay Imre beszél a trianoni békeszerződés rendszerváltás utáni megítéléséről. 09. rész A filmben Duray Miklós író és Popély Gyula történész beszél a trianoni békeszerződés felvidéki hatásáról, következményeiről. 10. rész A filmben Csurka István író beszél arról, hogy a trianoni békeszerződés miként hatott személyes sorsára, családja életére, s tágabban az erdélyi magyarság élethelyzetére. Hitet tesz a "fel nem adás" eszménye és a nemzeti kultúra megőrzése mellett. 11. rész Ebben az epizódban Kiss Dénes a Trianon Társaság elnöke és Galla János, a társaság főtitkára beszél arról, hogy milyen történelmi ismeretterjesztést végeznek: például megemlékezéseket szerveznek, összefogják a magyarországi és határon túli szervezeteket, számba veszik az országban megtalálható Trianon emlékműveket. 12. rész Tanárok, egyetemisták beszélnek arról, hogy az iskolai oktatás keretein belül miket lehetett hallani, tanulni a trianoni békeszerződésről és következményeiről. Megfogalmazták, hogy milyen nagy felelőssége van a szülőknek a nemzeti értékek átadásában. Az egyik megszólalónak például az a véleménye, hogy ha elfogynak azok az emberek, akiknek személyes kötődése van, akkor valóban már csak történelmi kérdés lesz Trianon. 13. rész Glatz Ferenc történész, akadémikus arról beszél, miként zajlott a '60-as években szellemi ébredése, hogyan alakult ki szemléletmódja. Trianonnal kapcsolatban azt emeli ki, hogy azért olyan máig ható az emberek lelkében, mivel gyakorlatilag minden negyedik család érintve volt, s az állam és nemzet fogalmainak ellentéte még mindig feszültséget szül. 14. rész Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás, Fejtő Ferenc, Döbrentei Kornél és Duray Miklós és Tőkés László fejti ki véleményét a témáról.
