Főoldal | Regisztráció | Belépés Üdvözöllek Vendég | RSS




  • Oldal 1 / 1
  • 1
Velünk élő Trianon 2004
grabacsDátum: Szombat, 2023-05-06, 08:25 | Üzenet # 1
Pincér
Csoport: Feltöltő
Üzenetek: 7890
Állapot: Offline
Velünk élő Trianon 2004
színes, fekete-fehér, magyar, dokumentumfilm-sorozat, DVDRip.XviD, 14x~398MB
Egy majdnem betiltott filmsorozat.



rendező: Koltay Gábor
producer: Somlai Zsuzsanna
zeneszerző: Koltay Gergely, Szűts István
operatőrök: Franyó Attila, Halász Lajos, Karádi Bad Zoltán, Koltay Gergely, Mertz Lóránd
vágó: Halász Lajos

szereplők:
Raffay Ernő, Pozsgay Imre, Nemeskürty István, Duray Miklós, Selmeczi Roland,
Csurka István, Szűrös Mátyás, Tőkés László...
Hegedűs D.Géza,
Kormorán együttes,
Tóth Renáta - ének
Varga Klári - ének
Czikéli László - ének
Zorán - ének,
Varga Miklós - ének

Koltay Gábor vállalkozott arra, hogy egy óriási alkotás keretein belül minden lehetőséget megvizsgálva körbejárja a Trianoni kérdéskört, és ezt 14 részes sorozat formájában a nézők elé tárja. 1920-ban minden 3.-ik magyart érintette Trianon. Ez ma sincsen másként. El kell felejteni azt az ostoba kommunista hozzáállást, hogy amiről nem beszélünk az nincs. Beszélni kell Trianonról (is). És ennek a legjobb módja Koltay Gábor 14 órás gigászi sorozata, a Velünk élő Trianon, melyet minden magyarnak látnia kell!

Első rész jellemzői (közel azonos mind a 14 rész):
Méret: 398 MB
Hossz: 00:52:14
Video: Xvid 624x320 25fps 924kbps [V: mpeg4 advanced simple profile, yuv420p, 624x320, 924 kb/s]
Audio: MP3 48000Hz stereo 128kbps [A: mp3, 48000 Hz, stereo, 128 kb/s]

01.rész
A sorozat első részében az Európát az I. világháborút megelőzően jellemző nagyhatalmi, gazdasági és ideológiai viszonyokat elemzi Raffay Ernő történész.
02.rész
A második rész az Őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság időszakát taglalja: milyen belső ideológiai változások és mely nagyhatalmi törekvések vezettek a trianoni békediktátumhoz. Megszólalók: Fejtő Ferenc történész, Raffay Ernő történész, Nemeskürthy István író, irodalomtörténész és Pozsgay Imre egyetemi tanár.
03.rész
Még 1919 elején a béketanács semleges bizottságokat jelölt ki az etnikai határok megállapítására. A béketárgyalásokra meghívott magyar küldöttség 1920. január 7-én érkezett Párizsba, gróf Apponyi Albert vezetésével, soraiban gróf Bethlen Istvánnal és gróf Teleki Pállal. Csak 1920. január 16-án - a béketervezet végleges lezárása után - nyílt lehetőség arra, hogy a magyar küldöttség is előadhassa az álláspontját. Ekkor tartotta meg gróf Apponyi Albert a francia külügyminisztérium földszinti dísztermében, a békekonferencia Legfelső Tanácsa előtt, híres "védőbeszédét". Apponyi beszéde sokakban nagy hatást keltett, mivel azonban a békeszerződést illetően a döntés már megszületett, érveit nem vették figyelembe. A szerződést végül a lényegében erre kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston, népjóléti miniszter írták alá 1920. június 4-én.
04.rész
A békeszerződés aláírása után a magyar parlament gyászülést tartott, ezrek vonultak az utcára, szervezetek alakultak a kialakult helyzet ellen. Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kúnó azonnal a nemzetépítés módjain kezdtek el tevékenykedni: iskolákat, kulturális intézményeket alapítottak, elindították a cserkészmozgalmat. Írók emlékkönyvet jelentettek meg Trianonról. Magyarország mindeközben külpolitikailag kényszerpályára került. Megszólalók: Raffay Ernő, Glatz Ferenc, Fejtő Ferenc történészek, Pozsgay Imre egyetemi tanár és Nemeskürthy István író, irodalomtörténész.
05. rész
Nemeskürthy István író, irodalomtörténész saját családja történetén keresztül mesél a trianoni tragédiáról: édesapja miként magyarázta el neki 9 évesen, hogy mit is jelentett a békedekrétum és hogy miért elkerülhetetlen egy újabb háború, valamint beszél a műveiben jelentkező hatásáról is (A béke szigete, Requiem egy hadseregért).
06.rész
A II. világháború alatt egy sikeres kiugrás esetén másként tekintettek volna a magyar határokra, de elvesztésével kettős csapást kellett elszenvednie az országnak: megerősítették az I. világháborút követő békeszerződést és az új békét Magyarország bolsevizálása követte. Megszólalók: Fejtő Ferenc, Raffay Ernő történészek, Nemeskürthy István író, irodalomtörténész és Pozsgay Imre egyetemi tanár.
07. rész
Szervátiusz Tibor szobrászművész mesél életéről, az erdélyi magyarság sorsáról, s a trianoni döntés művészetére gyakorolt hatásáról.
08. rész
Raffay Ernő, Csurka István, Szűrös Mátyás, Tőkés László és Pozsgay Imre beszél a trianoni békeszerződés rendszerváltás utáni megítéléséről.
09. rész
A filmben Duray Miklós író és Popély Gyula történész beszél a trianoni békeszerződés felvidéki hatásáról, következményeiről.
10. rész
A filmben Csurka István író beszél arról, hogy a trianoni békeszerződés miként hatott személyes sorsára, családja életére, s tágabban az erdélyi magyarság élethelyzetére. Hitet tesz a "fel nem adás" eszménye és a nemzeti kultúra megőrzése mellett.
11. rész
Ebben az epizódban Kiss Dénes a Trianon Társaság elnöke és Galla János, a társaság főtitkára beszél arról, hogy milyen történelmi ismeretterjesztést végeznek: például megemlékezéseket szerveznek, összefogják a magyarországi és határon túli szervezeteket, számba veszik az országban megtalálható Trianon emlékműveket.
12. rész
Tanárok, egyetemisták beszélnek arról, hogy az iskolai oktatás keretein belül miket lehetett hallani, tanulni a trianoni békeszerződésről és következményeiről. Megfogalmazták, hogy milyen nagy felelőssége van a szülőknek a nemzeti értékek átadásában. Az egyik megszólalónak például az a véleménye, hogy ha elfogynak azok az emberek, akiknek személyes kötődése van, akkor valóban már csak történelmi kérdés lesz Trianon.
13. rész
Glatz Ferenc történész, akadémikus arról beszél, miként zajlott a '60-as években szellemi ébredése, hogyan alakult ki szemléletmódja. Trianonnal kapcsolatban azt emeli ki, hogy azért olyan máig ható az emberek lelkében, mivel gyakorlatilag minden negyedik család érintve volt, s az állam és nemzet fogalmainak ellentéte még mindig feszültséget szül.
14. rész
Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás, Fejtő Ferenc, Döbrentei Kornél és Duray Miklós és Tőkés László fejti ki véleményét a témáról.



Csak felhasználó férhet hozzá

Saját feltöltés, jelszó nincs.
 
  • Oldal 1 / 1
  • 1
Keresés:

Copyright MyCorp © 2025
Szeretnék ingyenes honlapot a uCoz rendszerben



corcydj (17), imre33 (46), jajo1953 (376), emerzee (393), Ulti (974), sleepy933 (1292), buckoka (1666), Kuvasz (2687), mikipapa (3030), grabacs (7336), Filmmogul (3803), FIELD (4382), Rafi87 (4706), SZIGO (4929), lumex (5083), varpi (5221), tom74 (5823), SSaaNNyyII1 (6212), LADYBLUE5 (6655), webteve (7008), jmos (7270), balages (7577), keri1981 (8719), Tommaso1981 (8860), Vaduzia (9069), Nándi (10044), hermes (10606), Spine (11679), madarka78 (12770), tgtaki (14748), monekka6463 (16025), fularka1982 (16782), pedro4210 (18599), buvos_vadasz (18893), liszkai (20032), ovoneni15 (23570), István7196 (23710), Mohabacsi (24571), goran2221 (25050), seregandr (28478), krysztykrisztina (29305), johannsebastian4265 (30395), vidocq911 (30476), andromeda3 (31626), rgb0 (31710), engie (33579), bela8005 (34371), zoltanbalogh1212 (35008), toniba19 (35180), rakosistvan83 (35189), turospeter9672 (35371), [Teljes lista]