Az Oscar-díjra jelölt televíziós operafilm, Mozart remekművének Bergman-féle variációja jóval több, mint egy színpadi rendezés egyszerű filmre vitele. Pedig a színház a maga fizikai valóságában jelen van, vasárnapi előadást látunk, a nézőtéren szülők és főleg gyerekek. Miközben Mozart csodálatos, mára emblematikussá emelkedett zenéje vall sötétség és fény harcáról, mi gyakran egy kislány figyelmes, néhol félő, néhol reménykedő arcát látjuk. Általa és érte izgulunk megint, sokadszor, hogy jó legyen a vége. Mozart zenéje és A varázsfuvola alapgondolata a Bergman-Nykvist alkotópáros olvasatában tisztán, meggyőzően szól a XXI. század emberéhez is.