1960-ban járunk. Franciaország közeledik az algériai háború lezárásához, de Georges, a gall hazafi és veterán harcos nem tudja kiverni a fejéből a véres csaták emlékét és számára minden muzulmán - legyen bárhol is a világon - még mindig potenciális ellenség. Georges-nak és feleségének Gisele-nek nem lehet saját gyereke. Már régóta szeretnének valakit örökbefogadni, de eddig sikertelenül. A sors iróniája, hogy Gisele végül is egy koromfekete hajú muszlim fiúcskára talál. Gisele nagyon jól tudja, hogy Georges soha nem fogadná el a kis Mahmoud-ot, ezért megpróbálja európaivá varázsolni a gyermeket: úton hazafelé a napsütötte francia városkába, Berry-be, szőkére fest a kisfiú haját, nevét Michel-re változtatja és lelkére köti, hogy nem Algériából, hanem Észak-Európából származik. Ezzel indul útjára a Michou d'Auber megkapó története, amelyben a film egyik forgatókönyvírója, Messaoud Hattau a saját gyermekkorára emlékszik vissza. George megpróbálja megtanítani a fiúnak a francia nyelvet, francia hazaszeretetre neveli és igyekszik tiszteletet oltani belé a híres francia tábornok Charles de Gaulle iránt. Eközben azonban nem veszi észre a csalást és a szeme előtt kibontakozó etnikai-kulturális szakadékot. A dolgok egyre bonyolultabbá válnak.