Ezzel a filmmel új szín jelenik meg Bergmannál a férfi-nő tematikában: az érett, higgadt, egymás gyengéit jól ismerő és elfogadó házaspár típusa. A szenvedélyekből már régen kigyógyultak, a vonzalom már csak a közös emlékek hatására támad fel bennük újra. Tisztában vannak férfi, illetve női szerepük fontosságával és ezt tömör, pergő, szellemes dialógusokban adják egymás tudtára. A házasság történetének emlékezetes epizódjai flash backekben elevenednek meg, a történet felépítése laza és ötletszerű.