A "Steve Jobs - A milliárd dolláros hippi" címet viselő, közel egy órás film különlegessége, hogy az egyébként megszokott nekrológoknál reálisabban mutatja be az Apple alapítójának életét - beleértve személyiségének sötét oldalait is. Így például a műben említésre kerülnek olyan - más hasonló dokumentumfilmekben gyakran elhallgatott - epizódok, mint például, hogy Jobs milyen csúnyán átverte a vele az Apple-t megalapító sőt, gyakorlatilag Jobs-t az informatikai pályán elindító Steve Wozniak-ot. Ezen kívül kiderül az is, hogy az Apple vezére egyáltalán nem volt az a jövőbe látó nagy üzleti stratéga és zseniális mahinátor akinek gyakran ábrázolják. Utóbbi legjobb bizonyítéka például az, hogy Sculley mennyire könnyen bánt el Jobs-szal és rúgta ki végül őt az utóbbi által alapított vállalattól amikor összetűzésbe kerültek - de hasonlóan leleplező jellegűek azok a közvetlenül munkatársaktól származó vallomások is, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy az olyan az Apple valódi sikerét megalapozó dolgok, mint például az iTunes áruház indítása az iPod-hoz, az alkalmazásbolt az iPhone mögé rakása, valamint az asztali és a mobilplatformok közös ekoszisztémába zárása is csak utógondolatok voltak és nem Jobs eredeti üzleti illetve termékkoncepcióinak részét képezték. A film címe maga is ezen kettősségre illetve ellentmondásra utal, tudniillik, hogy miközben Jobs már szinte úszott a dollármilliárdokban és az általa alapított vállalat a világ legértékesebb technológiai cégévé nőtte ki magát, továbbra is a hippi-mentalitással és -imidzsel adta el termékeit, azt a látszatot keltve, mintha azok - és persze azok vásárlói - valamiféle elnyomó hatalommal szembeni lázadást testesítenének meg illetve vinnének végbe. A film ettől függetlenül alapvetően pozitív képet fest az tavaly október elején, mindössze 56 éves korában elhunyt vezérről akinek az alkotók szerint is meghatározó szerepe volt az informatika fejlődésében - ha nem is technológiai, de marketinges és üzleti szempontból mindenképpen.