rendező: Szőnyi G. Sándor zeneszerző: Rossa László operatőr: Ráday Mihály díszlettervező: Csikós Attila dramaturg: Kocsis István jelmeztervező: Wieber Marianne
Blaskó Péter (Bánk bán) Almási Éva (Gertrudis) Szirtes Ági (Melinda, Bánk felesége) Vincze Robi (Soma, a fiacskájuk) Bubik István (Ottó) Szilágyi Tibor (Biberach) Kállai Ferenc (Petur bán) Koncz Gábor (Tiborc) Raksányi Gellért (Mikhál bán) Horesnyi László (Simon bán) Lukács Sándor (II. Endre) Fekete Tibor (Myska bán) Fehér Anna (Izidora) Dengyel Iván (Zászlós úr) Vass Gábor (Solom mester) Kiss Jenő (Udvarnok)
1213. Gertrúd királyné meráni honfitársai dorbézolnak a királyi várban. A békétlenkedő magyar nemesek félrehúzódva szemlélik a dáridót, s Petúr bán vezetésével összeesküvésre készülnek. Haragjukat csak fokozza, hogy miközben a távolban csatázó király helytartója, Bánk bán az országot járja, az udvarban hagyott feleségét, a szépséges Melindát a királyné léha öccse, Ottó egyre nyíltabban ostromolja. Petúr titokban visszahívja Bánkot, aki azonban a békétleneket felségárulással vádolja. Ám Ottó bizalmasa, Biberach lovag elárulja Bánknak, hogy a herceg el akarja csábítani Melindát. Ottó, a királyné biztatására, döntő rohamra készül. A vár kerengőjében és kápolnájában is üldözi szerelmével Melindát, aki megvetően utasítja vissza, ám mégis félreérthető helyzetbe kerül. Az őket éppen megleső Bánk megrendül: úgy tűnik, hogy rajongva szeretett hitvese valóban hűtlen...