rendező: Bereményi Géza forgatókönyvíró: Bereményi Géza, Can Togay producer: Hábermann Jenő zeneszerző: Másik János operatőr: Kardos Sándor jelmeztervező: Szakács Györgyi vágó: Losonci Teri
Eperjes Károly (Széchenyi István gróf) Irina Latchina (Crescence) Darvas Iván (Metternich) Cserhalmi György (Wesselényi Miklós) Marius Bodochi (Karl Clam-Martinitz) Nagy Ervin (Kossuth Lajos) Kováts Adél (Caroline) Sinkó László (Zichy gróf) Can Togay (Batthyány Lajos) Derzsi János (William Tierny Clark) Blaskó Péter (Széchényi Ferenc) Básti Juli (Festetics Júlia, Széchenyi grófnő) Gáspár Sándor (Széchenyi Pál) Blaskó Péter (Széchenyi Ferenc) Garas Dezső (Felsenthal) Kaszás Attila (Necosek) Haumann Péter (Dr. Coenget) Szarvas József (Kiss Mihály) Almási Éva (Lichnowskyné) Balázsovits Edit (Selina) Bubik István (Miska) Bárdy György (Grosch) Derzsi János (William Tierny Clark) Egri Márta (Seilert grófnő) Helyey László (Ferdinánd császár) Hirtling István (Ferenc császár) Lukács Sándor (Schwanzenberg marsall) Rátóti Zoltán (Eötvös József) Schell Judit (Széchenyi Sophie) Szabó Gyula (öreg dzsentri) Badár Sándor Wichmann Tamás
A film története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg Monarchiában és egy különleges szellemi képességekkel és anyagi háttérrel született, magyar arisztokrata életét mutatja be. A Napóleon bukása utáni években az ifjú Széchenyi gróf könnyelműen elcsábítja bátyja feleségét és az ezt követő botrány tönkreteszi tiszti karrierjét. A megszégyenített asszony hirtelen halála végzetesen megváltoztatja a léha fiatalembert, aki azontúl a felelősség megszállottja lesz és nagy művek létrehozásával akar úrrá lenni sorsán. Egy nagyszabású barátság és egy különös, minden akadályokon felülemelkedő újabb szerelem segítségével a gróf a korszak híres politikusa lesz, a magyar ellenzék vezére - és ezzel szándékai és neveltetése ellenére a Habsburgok ellenfele. Felelősnek érezvén magát az elszabadult társadalmi indulatokért, az engesztelődést akarja szolgálni. Egy híd építésébe kezd a Dunán, mely a Nyugat és a Kelet közötti kapcsolat jelképe lenne a korabeli Európában. Hírneve és befolyása olyan méreteket ölt, hogy amikor az 1848-as forradalmak alapjaiban rázkódtatják meg a Monarchiát, beleőrül az önvádba. Amíg elborult elmével vegetál egy Bécs melletti magánszanatóriumban, rémlátomásai valóra válnak: a Monarchia különös kegyetlenséggel torolja meg a magyar provincia lázadását. Barátait kivégzik és az engedetlen ország az övéhez hasonló apátiába süllyed. Ekkor a már öreg gróf csodás hirtelenséggel, visszanyerve régi képességeit és energiáját, úgy dönt, hogy felrázza hazáját és egy utolsó, nagy játszmába kezd a Birodalommal.
Fájlnév: A Hidember - 2002.avi Fájl mérete: 1,75 Gb.
[Film] Érvényes: Igen [AVI] Időtartam: 02:19:19 Film teljes: Igen