 |
A Cigánybáró
|
|
ArchieToshI2 | Dátum: Szerda, 2022-11-23, 22:01 | Üzenet # 1 |
 Pincér
Csoport: Adminisztrátorok
Üzenetek: 649
Állapot: Offline
| A Cigánybáró fekete-fehér magyar zenés tévéfilm, 70 perc, 1969

rendező: Mikó András írta: Jókai Mór, Schnitzer Ignác forgatókönyv: Fischer Sándor gyártásvezető: Pichler Júlia zene: Johann Strauss fényképezte: Németh Attila vágó: Király KatiIMDb Port Filmkatalógus Kiss Ferenc (Mehemed pasa) Németh Sándor (Barinkay Gáspár / Barinkay Sándor) Lehoczky Zsuzsa (Saffi) Ladomerszky Margit (Czipra) Melis György (Zsupán) Esztergályos Cecília (Arzéna) Raksányi Gellért (Carnero) Benedek Árpád (Gábor diák) Divéki Zsuzsa (Mirabella) Petrik József (írnok) A Cigánybáró – a színlap tanúsága szerint – a XVIII. században játszódik, tehát abban az időben amikor Magyarország megszabadul ugyan a török rablógazdálkodástól, de cserébe az osztrák rablósereget kapja, amely föléli, elpusztítja azt is amit a basák, bégek, agák még meghagytak… Jókai a történelmi hátteret jelképnek használja csupán. A hazatérő ifjú Barinkay félreérthetetlenül a szabadságharc hazatérő emigránsaira utal. Míg a szabadságharc külföldre menekült hősei ezer nyomorúsággal, megaláztatással és veszedelemmel küzdöttek, az itthon maradt „császárhű” elemek szépen beültek birtokukba, a kúriájukba, a zsíros állásokba, megkaparintva azokat a javakat is, amiket az emigránsok gazdátlanul hagytak. Mikor az ifjú Barinkay híres áriájában elmondja, hogy hányféle mesterséggel próbálkozott bujdosása során, a kortársak ráismertek az 1848–49 után világgá széledő politikai menekültek sorsára. Ők is végigpróbálták a mesterségek valamennyi válfaját. Élő figura Zsupán alakja is. Ez a hangoskodó, ravasz, alattomos, pénzvágyó kupec nem először szerepel Jókai műveiben. Zsupán édestestvérei elevenednek meg: mohó, harácsoló polgárok, a késve kialakuló magyar kapitalizmus figurái. Így fonódik össze Jókai költészetében a jelen és a néhány ecsetvonással felvázolt múlt, a török hódoltság kora és az 1867-es kiegyezési időszak, így forr össze a történelem és mesemondás, valóság és képzelet, hogy azt az ezeregyéjbeli tündérvilágot formálja ki, amely Jókai életművét a romantikus irodalom nagyszerű alkotásává teszi.  
|
|
| |
|
corcydj (17), imre33 (46), Ulti (974), harcsa59 (2624), Kálmi (2658), Kuvasz (2687), manwest (10861), kekszakall (3161), grabacs (7336), anaconda (3357), ferizavik (4255), Rafi87 (4706), SZIGO (4929), Zavi (5201), WadKan (5225), szgabor0704 (37460), SSaaNNyyII1 (6212), gabo1 (6259), viktorksa (6982), dominooo (7254), jmos (7270), zsebzsi (7629), Dmoni80 (9619), oszinteorult (9828), Angelo (10289), alaron (12411), soltiferi4906 (13520), bambi (13823), Kiki70 (14319), ani5301 (14532), hg7fac (15401), zeja (15432), en7869 (17040), pedro4210 (18599), bubuska56 (18818), nacsadycsalad (19617), tollacska31 (20500), les_kiss (22315), Mohabacsi (24571), lacylla (24915), benedekmarianna (29260), svenson79 (29864), asoka088 (29866), slepter1 (30249), andromeda3 (31626), hzs730501 (32026), petekaba (32486), annaszuszranlom (32530), hercegakos7 (33690), rezmuves61 (34293), laszlo_leblanc (35771), [ Teljes lista]
|
 |