Az ínséges Macon-ban egy hájas öregasszony világszép ártatlanságot szült. A csodás szülött még fenyegetettebb helyzetbe jutott, mint annak idején az első kisded. Jézust földi ittjártakor még nem sokan szerették, így bújtató védelem alá került, felnőhetett, szellemileg eredményes lehetett. A Macon-i gyermeket viszont hamar baljós dicsfénybe állította az uralkodó egyház, részben hogy elejét vegye egy eretnek-mozgalomnak, részben mert az új gyermek kultusza fellendítette a már rogyófélben lévő egyházmegyét. Az üzleti és az erkölcsi siker fonákul szétválaszthatatlan egységben jelentkezett, mígnem - a gyermek halála után - visszatért a változatlan arcú ínség.